Kassák Lajos : Kompozíció - Jelenlegi ára: 65 000 Ft

(FK3487)
Cégünk Magyarország egyik legnagyobb kínálatú internetes festménykereskedését üzemelteti.
Ezernél is több festményt illetve képet kínál a galériánk folyamatosan.
-----------------------------------------------------------------------
Minden darabot gondosan megtisztítunk, az összes keretet felújíttatjuk, képeinket újra kereteztetjük.
Képeink azonnal ajándékba adható illetve falra akasztható állapotban vannak.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Minden kép eredetiségére a kínálatunkban élettartam- és pénz-visszafizetési garanciát vállalunk.
-----------------------------------------------------------------------
Nyugodtan rendeljen postai úton is, csomagolásunkat rendkívül körültekintő és precíz csapat végzi.
Minden galériánkban vásárolt kép után számlát, igény esetén garancialevelet állítunk ki.
Kérem nézze meg a további hatalmas festménykínálatunkat.
A kép mérete: 34 x 28 cm keret nélkül. Készült: Szitanyomat, Papír
A kép Kassák Lajos (Érsekújvár, 1887, Budapest, 1967) alkotása. Jelezve jobbra lent "Kassák Lajos"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép
További alkotásokat tekinthet meg a művésztől ide kattintva!
ÁRUIM ZÖME ANTIK ÉS RÉGI TÁRGYAKBÓL ÁLL.
SZEMÉLYES ÁTVÉTELI LEHETŐSÉG BUDAPESTEN (IX. ) ILLETVE SZEGEDEN!
 
Szállítás
Termékeinket az MPL futárszolgálattal küldjük! Terjedelmes tárgyaink szállításában külön díjazás mellett tudunk segíteni! Szállítási módok az alábbiak szerint alakulnak
 
Személyes átvétel Budapest IX.
 
 
Személyes átvétel Szeged
 
 
MPL csomag előre utalással
 
 
MPL csomag utánvét
 
 
Fizetés
A vételár és szállítási költség kiegyenlítésére az alábbi lehetőségeket biztosítjuk
 
Személyes átvételkor készpénzben
 
 
Banki átutalás
 
 
Utánvét
 
 
Paypal (MasterCard, Visa)
 
 
Szállítási, átvételi idő
A termék vásárlását követően a szállítási, kézhez vételi idő az alábbiak szerint alakul belföldön
 
Személyes átvétel
1-5 munkanap
 
 
MPL csomag előre utalással
2-3 munkanap
 
 
MPL csomag utánvét
1-3 munkanap
 
 
Ingyenes kiszállítás
2-25 munkanap
 
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Érsekújvár, 1887 - Budapest, 1967
Író, költő, festő és művészeti író. Ami a képzőművészetet illeti önképző volt. 1909-ben nagyobb európai körutat tett és megismerkedett a modern művészeti áramlatokkal, a konstruktivizmus, az expresszionizmus és futurizmus megszólaltatója lett. Az 1920-as években s az 1952-es évek után készített úgynevezett "képarchitektúrái" a konstruktivizmus dekoratív-geometrizáló irányával rokonok. Munkáinak túlnyomó része non-figuratív, festett azonban dekoratív szellemű tájakvarelleket és rajzolt realisztikus női portrékat is. Saját versesköteteit ő maga illusztrálta. 1957-ben a Csók Galériában, 1960-ban pedig Párizsban rendezett nagysikerű gyűjteményes kiállítást. Képzőművészeti vonatkozásban nem is elsősorban alkotó, mint szervező munkája volt jelentős. Mint a TETT és a MA aktivista folyóiratok szerkesztője az avantgárd törekvések legnagyobb hatású magyar képviselője volt. A "Ma" Váci-utcai szalonjában a legradikálisabb törekvésű művészek műveiből kollektív kiállításokat rendezett. Több művészeti vonatkozású könyve látott napvilágot. 1922-ben Moholy-Nagy Lászlóval közösen Budapesten és Bécsben kiadta "Új művészek könyve" című művét, mely a konstruktivista irány propaganda-albuma. A berlini Sturm adta ki "Ma-Buch"-ját, mely költeményeket tartalmaz, s melynek könyvdíszeit ő rajzolta. Művészi vonatkozású könyvei: Új művészet, 1926 (Kolozsvár); Vallomás 15 művészről, 1942; Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig, 1947. "Egy ember élete" címen nyolc kötetben adta ki önéletrajzi feljegyzéseit. (ML, Éber, Új Idők Lexikona)Magyar festők és grafikusok adattára
(Érsekújvár, 1887 - Budapest, 1967)
Gimnáziumi tanulmányait megszakítva lakatosként kezd dolgozni. 1909-ben európai körutat tett, ahol megismerkedett az avantgard művészettel. Művészeti képzettségét önképzéssel szerezte meg. Naturalista novelláit (Életsiratás, Bp., 1912), három egyfelvonásos játékát (Isten báránykái, Bp. 1914) kötetben adta ki. 1915-ben indította meg a TETT c. folyóiratát, amelynek betiltása után 1916-1919 között és emigrációja után 1920-1925 között Bécsben szerkesztette a MA-t, a magyar avantgarde legrangosabb lapját. Képzőművészeti vonatkozásban Bécsben vált jelentőssé Bortnyik Sándorral egy időben készített képarchitektúráival. 1920-tól dadaista kollázsokat, síkkonstruktivista kompozíciókat, szobrokat készített. 1924-ben kiállítása volt Bécsben és Berlinben. 1926-ban Párizsban járt, majd végleg hazatért. 1930-1940-es években szerkesztette a Munka, Alkotás, Kortárs c. folyóiratokat. 1950-től ismét képzőművészeti tevékenységet folytatott. 1957-ben Budapesten és Székesfehérvárott nyílt kiállítása. 1960, 1962, 1963-ban Párizsban állított ki. - 1976-ban emlékmúzeuma nyílt Óbudán. - Irod.: Bori-Körner Éva: Kassák irodalma és festészete. Bp. 1967. - Szij Rezső: Kassák Lajosról. Dunakanyar Tájékozató 1977. - Vadas József: A konstruktőr. Bp. 1979. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Érsekújvár, 1887 - Bp., 1967.
Író, költő, festő, művészeti író. Ami a képzőművészetet illeti önképző volt. 1909-ben nagyobb európai körutat tett és megismerkedett a modern művészeti áramlatokkal. A konstruktivizmus hír. A 20-as években és az 50-es évek után készített ún. képarchitektúrái a konstruktivizmus dekoratív-geometrizáló irányával rokonok. Műveinek túlnyomó része non-figuratív, festett azonban dekoratív szellemű tájakvarelleket és rajzolt realisztikus női portrékat is. Saját versesköteteit is illusztrálta. 1957-ben a Csók Galériában, 1960-ban pedig Párizsban rendezett nagysikerű gyűjteményes kiállítást. Képzőművészeti vonatkozásban nem is annyira alkotó, mint szervező munkája volt jelentős. Mint a TETT és a MA aktivista folyóiratok szerkesztője az avantgard törekvések legnagyobb hatású magyar képviselője volt. Több művészeti vonatkozású könyve látott napvilágot. (ML)Művészeti lexikon I-IV.
(Érsekújvár, 1887. márc. 21. - )
Író, költő, festő és művészeti író, Kossuth-díjas. Mint képzőművész a konstruktivizmus híre. A húszas években és az ötvenes évek után készített ún. képarchitektúrái a konstrukvitizmus dekoratív-geometrizáló irányával rokonok. Festményeinek túlnyomó része non-figuratív, festett azonban dekoratív szellemű tájakvarelleket és rajzolt realisztikus női arcmásokat is. Saját versesköteteit is illusztrálja. 1957-ben a Csók Galériában, 1960-ban pedig Párizsban rendezett nagy sikerű gyűjt. kiállítást. Képzőművészeti vonatkozásban azonban nem is elsősorban alkotó, hanem szervező munkája volt jelentős. Mint a Tett (1915), majd a MA (1917) aktivista folyóiratok szerkesztője az avantgarde törekvések legnagyobb hatású magyar képviselője volt. Későbbi szerkesztői munkája (2x2=4, Dokumentum, Munka, Alkotás) során ugyancsak az avantgarde, elsősorban a konstruktivista törekvések szószólója és szervezője. Jelentős művészetelméleti munkássága is. Művészeti vonatkozású könyvei: Új művészet. Cluj, 1926; Vallomás 15 művészről. Bp., 1942; Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig. Bp., 1947; Mesterek köszöntése. Bp., 1965.
Németh LajosEgyéb
Kassák Lajos (Érsekújvár, 1887. március 21. - Budapest, 1967. július 22. ) író, költő, műfordító, képzőművész.
Élete
Autodidakta költő és képzőművész volt. [1]
Kassák István gyógyszertári laboráns és Istenes Erzsébet mosónő gyermekeként látta meg a napvilágot a felvidéki Érsekújváron. Bár szülei taníttatni akarták, 12 évesen gimnáziumi tanulmányait félbe hagyta, hogy lakatosinasnak állhasson, segédlevelet szerzett. Szakmunkásként 1904-ben Budapestre költözött, ahol vasmunkásként angyalföldi gyárakban dolgozott. Részt vett a szakszervezetek politikai harcaiban, majd tagja lett az MSZDP-nek. 1905-ben számos alkalommal sztrájkot szervezett, emiatt többször elbocsátották. 1909-ben gyalog, pénz nélkül Párizsba ment. 1910-ben hazatoloncolták.
A műveltség- és helyesírásbeli hiányosságok ellenére szívósan küzdött a megjelenésért. Első verse 1908-ban látott napvilágot, első novelláskötete pedig 1912-ben (Életsiratás). Ekkor már túl volt élete meghatározó élményén, az 1909-ben kezdődött gyalogtúrán, mely Párizsba vitte - ennek az útnak az eseményeit, az út során szerzett benyomásait is feldolgozta az Egy ember élete című többkötetes önéletrajzi művében (1927-1935). 1915-ben jelent meg első verseskötete (Éposz Wagner maszkjában), s ugyanebben az évben elindította első folyóiratát, A Tett címmel, melyet egy év múltán háborúellenessége miatt betiltottak.
A bécsi Ma munkatársai 1922-ben: Bortnyik Sándor, Uitz Béla, Ujvári Erzsi, Simon Andor, Kassák Lajos, Simon Jolán, Barta Sándor.
A Tanácsköztársaság alatt az írói direktórium tagja volt, ám a Kun Bélával folytatott vitái arra késztették, hogy távolságot tartson a bolsevik irányzattól, ugyanakkor soha nem tagadta meg baloldaliságát, és egész életében nem választotta szét a művészt és a társadalomért felelős embert. Saját magát, világképét, de még művészetét is ezzel a két szóval jellemezte: a szocialista ember. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, ott jelentette meg a Ma című folyóiratának új számait. 1926-ban tért haza Magyarországra, ahol Dokumentum (1927) és Munka (1927-1938) címmel szerkesztette továbbra is független, baloldali, avantgárd szellemű folyóiratait. Az Egy ember élete című nagyszabású önéletírása a Nyugat folyóirat hasábjain jelent meg először folytatásokban 1927 és 1933 között. Könyvalakban történt publikálása után perbe fogták az 1918-19-es részek miatt. (1945 után viszont új kiadásban már meg sem jelenhetett a mű utolsó nagy fejezete, mely éles bírálattal szólt a Tanácsköztársaság kultúrpolitikájáról. ) 1935-től rendszeresen írt a Népszavába és a Szocializmusba is. 1945-ben Fodor Józseffel együtt szerkesztette az Új Időket. 1947-1948 közt az Alkotás című lapnak is szerkesztője volt. Kassák 1945 után a Szociáldemokrata Párthoz közel álló szellemiségű, de teljesen független Kortárs c. folyóiratot szerkesztette, 1949-ig, amikor betiltották. 1946-ban belépett a Libertas szabadkőműves páholyba, amelyből elfoglaltságai miatt 1948-ban kilépett. f [2] 1947-től újra bekapcsolódott a pártéletbe, az SZDP Művészeti Bizottsága elnöke lett. 1948 januárjától országgyűlési képviselő volt, Kelemen Gyula megüresedett helyébe lépett. 1948-ban átigazolták az MDP-be, de 1949-től művei már nem jelenhettek meg. 1953 szeptemberében, az írószövetség párttaggyűlésén kritizálta az MDP kultúrpolitikáját, ezért kizárták a pártból. Ettől kezdve évekig nem publikálhatott, Szénaboglya c. önéletrajzi jegyzeteit halála után adták ki. Csak 1956-tól térhetett vissza a művészeti életbe, az írószövetség közgyűlésén beválasztották az elnökségbe. 1957 után íróként a "tűrt", képzőművészként gyakorlatilag a "tiltott" kategóriába tartozott, egy 1961-es kivétel után sem Párizsba, sem Rómába nem engedték ki saját kiállítására. 1958-tól a párizsi Magyar Műhely c. kiadvány fiatal emigráns szerkesztői (Albert Pál, Bujdosó Alpár, Nagy Pál, Papp Tibor) Kassák munkásságát állították lapjuk és saját munkásságuk középpontjába. Róla elnevezett díjat is kiadtak, külföldi és hazai avantgárd költőket és képzőművészeket kitüntetve. Kassák Lajos-díjat kapott - többek között - Erdély Miklós, Tandori Dezső, Szkárosi Endre, Petőcz András. (Természetesen a Magyar Műhely meghívására sem utazhatott külföldre. ) Újabb, kis példányszámban kiadott verseskötetei: Mesterek köszöntése (1965); Üljük körül az asztalt (1968).
Családja
Kassák Lajos a nőkkel való viszonyát sajátosan élte meg: egyetlen gyermekét (a kisleány korán meghalt) soha nem látta, a gyermek anyjával a szülés után megszakította a kapcsolatot. Első feleségét, a nála két évvel idősebb Simon Jolánt (Simon András és Hazafi Margit leányát), még 1908-ban, 21 évesen ismerte meg, azonban csak húsz évvel később vette nőül, 1928. május 4-én Budapesten. [3] Budapesti munka és elismerés nélkül töltött évei alatt Simon tartotta el, szerény keresetéből támogatva a költő folyóiratainak kiadását. 1938-ban Simon Jolán öngyilkosságot követett el - a tragédiában nem kevés szerepe volt Kassák zilált szerelmi életének, más nőkhöz írt költeményeinek. Kassák második felesége Kárpáti (Karpeles) Klára, akivel 1946-ban kötött házasságot. A nála 27 évvel fiatalabb feleségétől később elhidegült, ám Kárpáti Klára mindvégig kitartott mellette - a költő halála után az emlékéhez sem maradt hűtlen.
Izmusok
Kassák nevéhez több izmus is köthető (melyekről a halála után, 1972-ben megjelent, Az izmusok története című művében is ír), összefoglalva azonban a hazai avantgárd vezéralakjának tekinthetjük. A konstruktivizmus, melynek hazai korszaka épp a Ma bécsi korszakával veszi kezdetét, a természet rendezetlenségével szemben az emberi kultúra szervezőerejét hirdeti. Világképe szerint a célszerűség és a társadalmi hasznosság jegyében kell átformálni embert, s világot egyaránt annak érdekében, hogy a szociális igazságosság megvalósuljon. Kassák konstruktivista kiáltványai: Képarchitektúra (1922), Vissza a kaptafához (1923), A konstruktivizmusról (1922).
Az aktivizmussal jellemzően a német expresszionisták balszárnyának és Kassáknak a törekvéseit jelölik. Kifejezetten elkötelezett baloldaliság érhető tetten a kassáki aktivizmus irányzatában, melynek célja az önmagát és a világot alakítani képes ember megvalósítása. Így például az aktivista költemények munkás-szavalókórusokban hangzanak el, a versek felépítésében is érzékelhető, hogy ezzel a sajátos előadási formával kívánják majd megszólaltatni a költeményeket. Az aktivizmus másik megjelenési formája a korabeli plakátokon látható. Kassák számos folyóirata is az aktivizmus egy-egy lenyomata.
Kassák Lajos írói és képzőművészeti életműve rendkívül jelentős, munkássága az egész magyar avantgárd legnagyobb teljesítménye, aminek oka, hogy saját tevékenységét is nagyon szigorú mércével mérte. A művészet bármelyik terén, rendkívül gyors fejlődésen ment keresztül. Igazi maximalista volt. Korán felismerte a művészet önelvűségét. Úgy gondolta, hogy a művészet (műalkotás), nem kifejezője, hanem része a társadalmi valóságnak, nem tükörnek kell lennie, hanem önálló tevékenységnek. A kor, amelyben élt, egybeesett a munkásosztály forradalmi törekvéseivel. Kassák ezzel egyidőben akarta végrehajtani a művészet forradalmát is. Demokratikus művészeteszményt vallott, nemzetközi költői nyelv kialakítására törekedett. Ez a törekvése sikeresen találkozott az 1910-es években kibontakozó forradalmian új stílusirányzatokkal, melyekkel külföldi utazásai során ismerkedett meg. Erre az időszakra esett az avantgárd, expresszionizmus, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus, konstruktivizmus kialakulása. A magyar művészetben nincs még egy olyan alkotó, akinek munkássága annyira elválaszthatatlan lenne ezektől a mozgalmaktól, mint Kassáké.
Kassák, a magyar avantgárd mozgalom vezére egy alkalommal járt a német fővárosban: 1922 novemberében. Berlin avantgárd irodalmi, művészeti csoportosulásaival azonban már sokkal korábban kiépített kapcsolatokat. Folyóiratait, az 1915-ben Budapesten megindított A Tettet, majd ennek betiltása után a az 1916-tól kiadott Mát szoros szálak fűzték a berlini Die Aktionhoz és a Der Sturmhoz. 1921 áprilisától, amint a német fővárosban élő Moholy-Nagy László a Ma németországi képviselője lett, Kassákék berlini kapcsolatai tovább erősödtek. A szintén Berlinben tartózkodó Kállai Ernő rendszeresen beszámolókat írt a Ma részére a német fővárosban látható új tárlatokról, Moholy-Nagy pedig képzőművészeti illusztrációs anyaggal látta el Kassákékat. Kassák Lajos 1922. november 11-ei berlini útját Moholy-Nagy László festő és Kállai Ernő művészeti író készítette elő.
Óbudán működik a Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléjaként a Kassák Múzeum (III., Fő tér 1. ), mely emlékműsoroknak, kiállításoknak ad helyet, saját kiadványokat publikál. A múzeumot két évtizedig igazgatta Kassák műveinek kiváló kutatója, dr. Csaplár Ferenc, aki 2007 májusában betegsége és a múzeum csökkenő támogatása miatt öngyilkos lett. Utolsó írása Kassákról az Élet és Irodalom hasábjain jelent meg, melyben Vámos Miklós egyik, Kassákot rendkívül értetlenül és tájékozatlanul lebecsülő cikkével vitatkozott. Csaplár halála után a Kassák Múzeum igazgatója Andrási Gábor művészettörténész lett. A Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen 2009. március 22-én jelentékeny konferenciát szerveztek, melynek előadói értékes kiselőadásokban ismertették új kutatásaikat. 2010-től Sasvári Edit művészettörténész igazgatja az intézményt. Az ő vezetésével nyílt meg 2011-ben Kassák! címmel az új állandó kiállítás, amelyben Kassák munkásságának állomásai, témakörei a tárgyi emlékeken kívül immár digitális formában is tanulmányozhatók.
Kassák Lajos 2009-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.
Főbb művei
Nemes-Lampérth József: Kassák Lajos portréja (1917)
Petőcz András: Hommage a Kassák (képvers, 1981)
Életsiratás, 1912
Misilló királysága, 1914 (megjelent: 1918-ban)
Éposz Wagner maszkjában, 1915
Máglyák énekelnek, 1922
A ló meghal a madarak kirepülnek, 1922
Tisztaság könyve, 1926
Egy ember élete, 1927-1935 (önéletrajzi mű)
Az út vége, 1946
Mögötte áll az angyal, 1948
Szegények rózsái, 1949
Ahogyan elindultak, 1949
Szénaboglya, 1955
Boldogtalan testvérek , 1957
Mélyáram, 1960
Költemények rajzok, 1958
Szerelem szerelem, 1962
A tölgyfa levelei, 1962
Vagyonom és fegyvertáram, 1963
Mesterek köszöntése, 1965
Üljük körül az asztalt, 1968
Összes versei, 1970
Az izmusok története, 1982
Összegyűjtött műfordítások, 1986
Társasági tagság
Európai Iskola
Díjak
1947, Baumgarten-díj
1948, Kossuth-érdemrend (harmadik osztály)
1965, Kossuth-díj
Folyóiratok
A Tett címlapja 1915. 4. szám
A Tett (1915-16)
Ma (1916-1925)
2 X 2 (1922/1923)
Dokumentum (1926/1927)
Munka (1928-1939)
Kortárs (1945-48)
Jegyzetek
KASSÁK Lajos
Szk Kassák
Budapest V. ker polgári házassági anyakönyvek, 1928. év, 244. folyószám.
Szakirodalom
Bori Imre - Körner Éva: Kassák irodalma és festészete (Magvető Kiadó, Budapest, 1967)
Rónay György: Kassák Lajos (Magvető Kiadó, Budapest, 1971)
Németh István: A Kassák család emlékezete, Irodalmi Szemle 1976/2, 113-118. oldal
Kassák Lajos emlékkönyv (szerkesztő: Fráter Zoltán és Petőcz András), az ELTE Közművelődési Titkársága - Eötvös Könyvek, Budapest, 1988)
Deréky Pál: Ungarische Avantgarde-Dichtung in Wien 1920-1926, Böhlau, Bécs-Köln-Weimar, 1991
Deréky Pál: A vasbetontorony költői, Argumentum, Budapest, 1992
Deréky Pál: Lesebuch der ungarischen Avantgardeliteratur (1915-1930) / A magyar avantgárd irodalom (1915-1930) olvasókönyve, Böhlau, Bécs-Köln-Weimar, Argumentum, Budapest, 1996
A virágnak agyara van - In memoriam Kassák Lajos (szerkesztő: Pomogáts Béla), Nap Kiadó, Budapest, 2000
Standeisky Éva: Kassák, az ember és a közszereplő, Gondolat Kiadói Kör Kft., Budapest, 2007
A Kassák-kód (szerkesztő: Juhász R. József és H. Nagy Péter), Szlovákiai Magyar Írók Társasága, Pozsony, 2008
Péter Zoltán: Lajos Kassák, Wien und der Konstruktivismus, Peter Lang Internationaler Verlag der Wissenschaften - Budapester Studien zur Literaturwissenschaft 15, Bécs, 2010
Konok Péter: A Munka-Kör szellemi, politikai hátországa PDF
A termékről további nagy felbontású képek!



Jelenlegi ára: 65 000 Ft

Az aukció vége: 2015-05-01 23:50
. Kassák Lajos : Kompozíció - Jelenlegi ára: 65 000 Ft